Márton András madarakat ment. Néha még az ősi ellenségüket: macskát is. Máskor pedig vaddisznót. Ő a Fióka- és Madármentés vezetője, aki naponta szalad áramütött gólyákért, balkonon fogságba esett házigalambokért, gyógyít beteg madarakat, és legfőképpen nem sokat alszik. A saját házában, kertjében üzemeltet vadmadár-mentőközpontot, és főként saját forrásból menti a madarakat.

Márton András, Zokni gólyával. A kép forrása Márton András Facebook-profilja.

András többek között akkor vált ismertté, amikor megmentett egy, a fészekből kiesett gólyafiókát, aki fel is cseperedett, majd néhány nappal az első "születésnapja" (kikelésnapja?) előtt halálos áramütés érte egy középfeszültségű vezeték miatt. Zokni gólyával együtt az égi mezőkön bogarászik már Süti páva is, akit a szomszéd kutya ölt meg egy baleset folytán.

Az én szakmám szempontjából András munkájának a legfőbb tanulsága az, hogy ő még akkor sem gyűlölködik, amikor lenne rá oka. Vagy inkább: érthető lenne, ha így tenne. Ha valakinek a szeretett barátja, hozzátartozója értelmetlenül hal meg, annak minden oka megvan a keserűségre, haragra, talán még arra is, hogy a gyűlölet fel-feltörjön belőle. András egy-egy ilyen értelmetlen eset után bosszús, indulatos, kritikus és nyers, de nem buzdít lincselésre. Inkább arra, hogy békésen, higgadtan, a tényekre koncentrálva tájékozódjunk, tájékoztassunk, majd pedig tegyünk. Különösen tisztelem, hogy nem valami olcsó fröcsögéssel szidja a hatóságokat vagy nagy cégeket (például az áramszolgáltatót), hanem korrekt módon párbeszédet kezdeményez. Mer odaállni a hatalom képviselői elé: határozottan de asszertív módon kritizál, javasol, von kérdőre.  

Hetven deka lett, maradhat? "Négyeske" gólya. A kép forrása: Márton András FB-profilja.

Például a gólyák értelmetlen és felfoghatatlan pusztítása ellen is "offline" harcol. Libanonban ugyanis ezekben a percekben borzasztó dolog történik. Sajnos, a gólyák és más védett vadmadarak fő vonulási útja éppen Libanon légterében húzódik, és néhány ottani okos ember szórakozásból lövi őket. András és más állatvédők március 28-ára békés demonstrációt szerveznek a libanoni nagykövetség elé, hogy az ország hatékonyabban tartassa be az egyébként már létező törvényt, amely tiltja az illegális "vadászatot".

Ez a békés tüntetés jó lehetőség arra, hogy hétköznapi emberként is tegyünk valamit. A Facebookon rengetegen fejezik ki nemtetszésüket a gólyák gyilkolásával szemben. Sok a virtuális állatvédő, aki válogatott kínzásokban részesítené azt, aki egy állatot bánt.

Persze, a fotelkommentelőt sosem kell igazán komolyan venni. Ő csak a laptop fedelének takarásában, a meleg szobában, egy tea mellől olyan harcias, hogy válogatott kínzásokkal ölné meg a bűnösöket. Szemtől szemben elfutna, még ha pár tizenéves suhanc volna is a bűnös - mint a jászapáti esetben. A fotelkommentelő mindig apróvadra utazik: piti tolvajokra, unatkozó gyerekekre, akiknél elfajult a vagánykodás, demens bácsira, akiről nem tudjuk, mit csinált pontosan a disznajával.

A fotelkommentelőt a bulvároldalak klikkvadász címei tüzelik fel: éktelen haragra gerjed egy-egy elképzelt társadalmi csoport iránt, akik abban a formában és pontosan úgy, ahogyan ő leírja, sosem léteznek. Ez a harag azonban hamar elpárolog, amikor kiíródik az illetőből, és ugyanez az ember már nagy lelki nyugalommal tudja igazolni önmaga előtt, hogy az utcán miért nem avatkozott közbe egy hasonló jelenetnél.

A fotelkommentelő nem szedi össze a szemetet, csak lefotózza és kiposztolja. A fotelkommentelő, ha talál egy pénztárcát, a benne levő igazolványt a személyes adatok mindenfajta kitakarása nélkül felfotózza a facebookra. A fotelkommentelő nem vesződik hatóságokkal, az a bajbajutott majd úgyis valahogy megmenekül.

A fotelkommentelőben nincs civil kurázsi. Csak virtuális. Így pedig az éterben elhintett szavai súlytalanok. Nem is kell foglalkozni ezekkel: végülis jó, ha a webkettes fórumok egyfajta szelepként tudnak működni. Azt mondják a pszichológusok, hogy segít, ha az ember kiírja magából a frusztrációját.

Visszatérve Andrásra: érdekes, hogy viszont a fotelkommentelő azt nem fogadja el, ha a másik illető indulatos. András időnként erősen fogalmaz, és a mondataihoz legalább egy emelt szintű magyarérettségihez való szövegértési tudás szükségeltetik. Így a csak egy mondatig értelmezni képes webdühösek számos esetben szándékosan is kiforgatják a mondanivalóját.

Ne légy tehát fotelkommentelő! Vezesd le a stresszt sporttal, barkácsolással, tegyél lokálisan, szakíts időt a jó ügyekre!

Most igazán össze kell fogni. Aki elfacsarodó szívvel nézi a halomra lőtt gólyákat, aki szeretné, hogy a magyarországi falvak főutcáit még sokáig díszítsék gólyafészkek, aki örül, amikor egy-egy ilyen fészekben megpillantja a gólyafiókákat, az menjen el március 28-án csütörtökön 17 órára a Libanoni Köztársaság Nagykövetsége elé. Cím: Budapest, 1112. Sasadi út 160. Fontos, hogy ez egy békés tüntetés, tehát semmiféle fotelkommentelő-színvonalú megnyilvánulás nem elfogadható.

Ha pedig Libanonban végre elcsendesülnek a fegyverek, és a gólyáink és más vadmadaraink biztonsággal megérkezhetnek hozzánk tavaszra, újabb teendőnk lesz. A mi házunk táján söprögetni. Ugyanis Magyarországon a gólyák 20%-a középfeszültségű villanyvezetékek miatt pusztul el. Van tehát dolgunk, ami nem a fotelből végezhető el. Azonban már azzal is tehetünk valamit, ha a fotelből okosan kommentelünk: segítve a madármentőket, nem rabolva az idejüket a fölösleges szópárbajokkal.