Piszlicsárénak tűnik, amit leírok, de ha jobban belegondolunk, egy más esetekre is jól ráhúzható kommunikációs séma rejlik a történet mögött.
Az Eszkuláp Állatvédő Egyesületnél nemrég feltűnt egy "kakukktojás": befogadtak egy foxit. Akinek valaha volt dolga terrierrel, az tudja, hogy ez a mondat mit jelent. Mentett foxi=tizenX év masszív szopóroller (és boldogság). A foxik akaratos, öntudatos kutyák, végeláthatatlan mozgásigénnyel. Azaz minden megvan bennük, ami nem egyenlő a cuki kutya, befogadom, élünk boldogan képpel. Ráadásul az ebzetnek még a neve is... találó? hendikepes? A fészbukk népe jellemzően ezzel a két címkével látta el a B@szki nevet, amit a foxi kapott - hangsúlyozom: nem tudjuk, kitől. Jött a kommentáradat, a vélelmezések és kiokosítások, egymás lehordása, amiért valamelyik kommentelőnek tetszik a név, míg más szerint szegény kutya egy életre meg lesz bélyegezve. (Megsúgom: megfelelő hanglejtéssel az én kutyám simán behívható Lépegető Exkavátor szókapcsolattal is. Már ha éppen van kedve szót fogadni.)
Adott tehát egy akaratos kutyafajta mentett=labilis lelkű példánya egy olyan egyesületnél, ahol nincs sok tapasztalat foxikkal. De megoldják, írták ők. Emelem kalapom!
Egy héttel később pedig:
Egy név miatt lehordtak mindennek minket. Egyetlen név miatt lettünk dilettánsok, estünk el az adó 1%-tól, kaptunk hideget-meleget. A posztot viszont a felénk áradó okoskodás-tenger nézettségi csúcsba tolta. Forrás
Hát igen. Mindjárt ráfordulok a mondandómra, de addig is lecsapok erre a gondolatra: igen, kedves Eszkuláp, aki dudás akar lenni... A kommentek hadát mindig valami megosztó, fáradt gőz kiengedésére alkalmas tartalom fogja generálni. Holnap 20 fok lesz, és szélcsend várható? Kit érdekel? No de ha közben soha nem látott mértékben csökken a levegőben az akármilyen anyag koncentrációja, arra biztosan összeszalad a nép. Még akkor is, ha annak a valaminek a szintje nem oszt és nem szoroz. Mert van mire asszociálni (környezetszennyezés pro és kontra, avarégetés, asztmások, kánikula, stb.). Azaz kinyílik egy sor ajtó, és a frusztrált ember akármelyiken bemehet. No de ettől sorolódik előrébb az ember posztja.
Viszont az Eszkuláp kommunikációjában van valami, ami ennél sokkal nagyobb horderejű:
Megoldjuk. Mert ilyenek vagyunk. Megoldjuk akkor is, ha tudjuk, hogy még a fajtatiszta foxosok iránt sincs nagy érdeklődés... Hogy a Léleklánc csapata, mint fajtamentés túlélési küzdelmeit közelről látjuk: a foxterriereseket nem érdeklik eléggé a nem saját kutyáik. A bajban lévő foxi nagyobb szívás, mint egy fekete keverék.
Vagy csak nem fogalmaztak pontosan, vagy szó szerint vettek át néhány gondolatot a forrásuktól, a lényeg, hogy itt sok minden nem állja meg a helyét.
- még a fajtatiszta foxosok iránt sincs nagy érdeklődés
Fajtatiszta foxost csak tenyésztőtől lehet kapni, a tenyésztő pedig tervezett almokkal dolgozik, akiknek már a születés előtt megvan a gazdijuk. A gazdikereső foxos legfeljebb erősen fajtajellegű, de még ha tudjuk is, hogy apja, anyja foxer, akkor sem lehet fajtatisztának tekinteni.
- a Léleklánc mint fajtamentés: nem csak ők fajtamentenek
- a foxterriereseket nem érdeklik eléggé a nem saját kutyáik
Micsoda? Kik azok a foxterrieresek? A gazdik? Éppen elég foxigazdi vállal be egy mentettkét a sajátja mellé, de aki nem, annak is lehet erre oka. Ne felejtsük el, hogy nem a jó gazdikat kellene azzal vegzálni, hogy ők vállaljanak be még egy-egy problémát, hanem a szaporítók ellen kellene harcolni. Nem lehet ezzel az erkölcsi nyomással nekimenni egy olyan közösségnek, amelyik jó szándékkal van. Már csak azért sem, mert ahogyan a fenti, névvel kapcsolatos mizéria is megmutatta: a net népe mindent megrág, és ki tudja, hogyan köpik ki. Egy ilyen egymondatos ítélet nagyon sokat tud ártani a foxis közösségnek, és fölöslegesen szít ellentéteket. Szóval, Eszkuláp, minden tiszteletem a tiéd, na de b@szki!
