Halálra gázolták egy ismert énekes fiát. Számos ember gúnyosan reagál, felemlegetve az énekes származását is, mondván, hogy "az övéért nem kár". Mennyire kell ahhoz frusztráltnak lenni, hogy valaki névvel-arccal közölje a világgal: már-már örül, hogy ez a gyerek nem rontja tovább a levegőt, de legalábbis szégyellje magát a szülő, aki biztosan nem figyelt eléggé a fiára.

Naja. Mert a baj csak akkor történik meg, ha mi hibázunk. Márpedig ha hibáztunk, akkor nem jár nekünk más, mint kioktatás és gúny. Szép világ ez.

Ember! Legyen benned irgalom! Az, hogy te éppen kényelemben-egészségben vagy, az csak szerencse dolga. Igen, szerencse, mert bármikor fordulhat a kocka. Önelégülten pötyögöd a kommentet, hogy figyelt volna jobban, miközben [és most szándékosan leszek kegyetlen] te még néhány betűt sem tudsz rendesen leírni... Hát mi lenne, ha egy gyereket kellene átkísérned a forgalmas úton.

Fotó: Jack Gittoes, Pexels

Ne ítélj, hogy ne ítéltess, és adj hálát, ha a fejed fölött lévő plafon, a lábad alatti padló, az üleped alatti szék és így tovább a helyén marad. Mert ez tényleg csak mázli dolga, és ha az a mázli elpárolog, akkor... tényleg olyan világot akarsz, amiben rajtad is gúnyolódni fognak segítség vagy részvét helyett?

Nekem már az is megfelelne, ha ilyenkor hallgatnánk. Úgysincs szó arra, ami történt.