Beszéljünk mégis

Words' Lives Matter

Az igazi inkluzív nyelvhasználatról

2020. július 17. - HargitaiE

A Black Lives Matter mozgalom hatására az Apple is csatlakozott a Microsoft és a Twitter által elindított kezdeményezéshez, amely felszámolja az etnikai hovatartozásra utaló szavak használatát a szakmai szövegeikben. Azaz a blacklist 'feketelista' helyett a deny list 'elutasító- vagy miféle lista' lesz a használatos, és a kamerákon sem lesz többé slave 'szó szerint rabszolga' mód. Sőt, lehet, hogy egyenesen a Twitter algoritmusa fogja bannolni a nem kívánatos szavakat.

Szögezzük le: a rasszizmus és minden más kirekesztés ellen küzdeni kell. George Floydnak élnie kellene, és ha bűncselekményt követett el, akkor törvényes módon kellett volna elítélnie őt a megfelelően feljogosított bíróságnak a jogállami törvények alapján folytatott nyomozás után. Aki pedig a cikkem alatt rasszista kommentet ír, az repül.

De ez attól még hülyeség, mint a kávéra ráírni, hogy forró, meg a mikróra, hogy ne száríts benne macskát.

A nyelv önálló élő organizmus, amely a használatban létezik, és örökös változásban van. Ezt a változást a társadalom egésze működteti, ezért nehezen tudjuk megfigyelni, mert olyan, mint a fű növése. Üldögélhetünk mi egy mezőn, de nem látjuk, amint éppen kicsikét nagyobb lesz egy fűszál - ellenben ha párnaponta kisétálunk, feltűnik a változás. Így működik a nyelv is: magától alakul, és az alakulását tudományos eszközökkel, hosszú ideig tartó kutatással lehet csak tetten érni.

A természetes nyelvek mindennemű beavatkozást kivetnek magukból. Ha például valakinek újra eszébe jutna, hogy csináljunk a magyarban is hím- és nőnemet (volt ilyen ötlet), vagy ha a zárt ë hangot már meg sem halló beszélőket valaki arra akarná rávenni, hogy "ismét" használják (ld. szërëncse), akkor lehetne bármilyen nagy tekintélye, nem tudná megvalósítani. Persze, számos esetről tudunk, amikor a hatalom beleszól a nyelvhasználatba; de a használatba (pl. kisebbségi nyelven meg lehet-e szólalni iskolában, hivatalos helyen, netán még a buszon is megvernek érte), nem a struktúrába. (Nyelvészek, tudom: a használat pedig befolyásolhatja a struktúrát, de azt hagyjuk.)

Azaz akármilyen hatalmi szóval tiltják is meg nekem, hogy almának nevezzem a piros gyümölcsöt, ha én harminc-sok éven keresztül almát mondtam, reflexből továbbra is azt fogok. Ha fegyvert tartanak a fejemhez, akkor majd hangosan nem mondom ki, de ha meglátok egyet a fán, belül, zsigerből alma lesz az. Lehet, hogy a következő generációkat félelemből arra tanítom majd, hogy ki ne mondják a tabuszót, de ha nem ennyire extrém a kényszer, akkor a nyelvet nem fogja izgatni, kit irritál ez a szó. A piros gyümölcs marad alma. (Más dolog a nyelvi divat: ha számomra presztízsértékű nyelvhasználóktól sokszor hallom, hogy a piros, zöld, sárga termés is egyaránt jonatán, akkor egy idő után átszokhatok rá.)

Így van ez a feketelistával is. Ha olyan cégnél dolgozom, ahol holnaptól megtiltják ezt a szót, akkor biztosan átállok - no de félelemből. A munkából hazaérve én magam is feketelistára teszem a megbízhatatlan burkolót, és svábbogárnak mondom az ízeltlábút, aki az említett szaki miatt be tud jutni a fürdőszobámba.

Mi van akkor azzal, hogy nem illik négert, fogyatékost, Down-kórost, süketet mondani, hanem helyettük van a [most éppen mi van arra, akinek csoki a bőre??], a fogyatékkal élő, Down-szindrómás, siket? (Az LMTQ-kra használt, nem túl kellemes szavakat már nem is merem leírni, mert le leszek tiltva. Milyen okos is az a mesterséges intelligencia! Bezzeg Budaházy Edda jót fröcsöghetett Bogdán László halálakor, a FB nem értette, miért jelentették annyian -hiszen szó szerint nem mondott csúnyát. Na, hagyjuk.) Azokat is megtanultuk, akkor mi a baj a feketelistával?

Hát első körben az, hogy semelyik, a témáról szóló cikkben nem olvastam olyat, hogy bárki reprezentatív kutatást végzett volna a black társadalom körében arról, zavarja-e őket, hogy egy nemkívánatos személy blacklisten lehet. Hiszen ez egy véletlen egybeesés! Nem a feketék miatt feketelista a feketelista, hanem mert a fekete elég sok (de nem minden) kultúrában jelez valami negatívat! Mindenesetre a zöld könyv sem szerencsés szegény földönkívüliek miatt. Sőt, mivel a rézbőrűek is tiltakozhatnak, amiért a piros a tiltás jele, hát cseréljük le a közlekedési lámpákat.

Az a rossz hírem, hogy a nyelvek összes szava többjelentésű (kivéve a terminusokat, mert azok szándékosan jelentenek valami közmegegyezésest, pl. Salvia Officinalis, ÁFA, hidrogén-klorid). Nagyon sok szó emiatt jelent valami semlegeset és valami értékítélettel telibbet is - hiszen a szavak a legkönnyebben metaforikusan vesznek fel valami plusz jelentést. A puding (a magyaroknak) egy keményítőből készülő édes desszert, de sokaknak egyben nem túl izmos ember is, a köcsög egy edény, és van, akinek homoszexuális ember is, más számára/vagy más kontextusban ellenszenves alak is. Mit akarok mondani ezzel? Azt, hogy ha egy szónak van olyan konnotációja vagy jelentése, amit valaki vagy valakik ráérthetnek egy, a társadalom része vagy egésze által nem kedvelt/stigmatizált emberre vagy csoportra, attól még azt a szót nem kell kiirtani a nyelvből. Nem a szót kell kiirtani a nyelvből (majd jön helyette más), hanem a rasszistát kell elzárni attól, hogy ezt hatalommal felruházva gyakorolhassa. Felőlem a négy fal között nyugodtan.

A fentiek alapján nem is lehet egyébként egy szót kitiltani a nyelvből. A süket is megmaradt, csak azt valami 'nem ad hangot, pl telefon' értelemben használjuk. Szerintem egy homoszexuális sem szeretné, ha a falusi nénikék ezentúl kidobnák a köcsögöket. Egyébként is, jelentések és árnyalatok jönnek és mennek, erősödnek és enyhülnek. Szerintem a köcsög is inkább ellenszenves manapság, mint meleg.

Van-e tehát olyan a paranoiásokon kívül, aki nem meri használni a négercsók, cigánymeggy, japánbirs, sőt svábbogár és vakteszt szavakat, mert mi van, ha megbántja velük az adott kisebbségek tagjait? Nem lehet, hogy pont akkor csírázik ki bennünk a rasszizmus, age-izmus, lingvicizmus és mindenféle más kirekesztő gondolat, ha elkezdünk figyelni arra, hogy ő néger, ő meg vak, a harmadik meg szegediesen ö-zik? Mert a kisgyerekek, akiknek még nem tanították meg, hogy a mástól félni kell, lazán eljátszanak egy másik színűvel vagy egy olyannal, akinek hiányzik valamelyik testrésze.

A legjobb barátom látássérült. Azért nevezem így, mert neki így komfortos, de különben teljesen vak. Tőlem lazán elfogadja, sőt harsány röhögéssel kezeli, ha közlöm vele, hogy tipikus pasi - ugyanis nem veszi észre, ha fodrásznál voltam. Hülye poén? Persze, de köztünk szabad! Ellenben a minisztérium a lehető legpolkorrektebbül is írhat neki - ha a hivatalos levélben az van, hogy évente kell felülvizsgáltatnia a fogyatékosságát (mely vizsgálat során a feje előtt legyeznek), az mélyen a földbe döngöli őt vak/látássérült/látássérüléssel élő/akármi mivoltában. Nem beszélve arról, amikor diplomás létére szájbarágósan kezdenek beszélni hozzá - mert bizonyára hülye is, hiszen fogyatékkal élő.

people-men-women-crowd-34291.jpg

Forrás: Pexels

Mi lenne, ha azt tennénk tehát, hogy megtudakoljuk, a hátrányos helyzetű csoportok saját maguk milyen elnevezéseket részesítenek előnyben, és ezeket igyekeznénk használni, miközben más jelentésben, használatban békén hagynánk az évszázadok óta megszokott szavainkat?

Sőt. Mi lenne, ha egyszerűen George-nak szólítanánk minden George Floydot, miképpen a keserű viccben van:

- Hogyan nevezzük Önt, kerekesszékesnek, fogyatékkal élőnek vagy mozgássérültnek?

- A Géza pont megfelel.

Idáig mondtam szépen, most mondom érthetően. A Twitter és a többiek részéről ez egy rohadt nagy képmutatás, mert attól, hogy nem blacklist lesz, hanem deny list, meg akkor majd esetleg a magyar cégek menzáin nem cigánypecsenye lesz a menü, hanem fűszeres sertéspecsenye, netán a zenélés terén kimagasló kisebbségi társadalmi csoportról elnevezett húsétel, bocsi a vegánoktól, attól még ugyanúgy rohadtul nem fogjuk felvenni a Lakatosokat egy magasabb pozícióba, ha megfeszülnek sem, meg ugyanúgy szó nélkül fogjuk tűrni, hogy a buszsofőr a megállóban hagyja a hogyishívják, na, szóval a gyógyászati segédeszközt igénybe vevő fiatalembert. No meg bizonyára ezután is lesz, aki figyelmeztet, hogy ne használjak sötét bőrű embert ábrázoló stockfotót, mert még a végén egy platformra kerülök velük (true story). És a pirézek továbbra se költözzenek a szomszédunkba.

 

 Ne a szavakat tessék tehát buzerálni.

A bejegyzés trackback címe:

https://beszeljunkmegis.blog.hu/api/trackback/id/tr4316013240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása