Minden közösségi oldalnak megvan a maga bukéja, a saját haszna és a saját hülyeségei. Még a LinkedIn az, amit legalább nem csukunk be pánikszerű sebességgel, ha valaki mögénk lép. Ennek ellenére vannak olyan sajátosságai (?) kilengései (?), amelyek miatt sűrűn támad kedvem kínomban röhögni. Most továbbmegyek, és görbe tükröt állítok az igazi hardcore LinkedIn-huszárok elé. Tessék kellő humorérzékkel kezelni, elvégre én is ilyeneket posztolok. Mert amikor másfélét, akkor úgyis mindig lefagynak az ismerőseim.

A LinkedIn a karrier- és énmárkaépítés Facebookja. Itt nem a nyaralási fotókkal meg a gyönyörű pocaklakóval kell flexelni, hanem az üzleti vagy szakmai sikereiddel. Negatív felhangú tartalmat, kritikát, nem hurráoptimista kicsengésű posztot elhelyezni tilos (vagyis csak a Füredijulinak szabad, de legalább ő tényleg zseniálisan csinálja). Hardcore verzióban a cégek osztják meg, hogy mennyire odafigyelnek a dolgozóikra, hiszen hetente egyszer bevisznek két ványadt banánt gyümölcsnap formájában, vagy nem bánják, ha a kollégák ellentételezés nélkül full hülyét csinálnak magukból heti háromszori, cégespólóban való szelfizkedéssel. Vagy fontos számukra a diverzitás, ezért aztán tegnap felvettek egy kismamát, holnap meg egy siketet fognak a call centerbe. Sőt, a helyi kórház gyerekosztályát is kimeszeltették a dolgozóikkal szombaton társadalmi felelősségvállalás címén, ld. még más himbilimbijével verni a csalánt.

No de mit posztoljon az ember, ha szabadúszó, és mit, ha a szakmai karrierjét akarja a kirakatba tenni?

Először is csakis pozitív vájbokat. Tipikus szüzsék:

Nehézségem volt, de összeszedtem magam, vizualizáltam a sikert, és lásd, az Univerzum megmutatta az utat, és most ezt a yachtomról posztolom. Akarod tudni, hogyan? Akkor kapcsolódjunk!

Köszönöm a munkaadómnak, hogy támogat a karriercéljaimban. Ma is elmehettem tíz perccel az egyórás túlóra vége előtt, hogy odaérjek arra a képzésre, aminek köszönhetően majd 1500 forinttal több lesz a nettóm, és ugyanennyivel, csak darabra, a feladatom.

Jó, ha nem csak magadról írsz, hanem másokhoz is odadörgölőzöl.

Gratulálok, ez igen, megcsináltad a LinkedIn ötdolláros problémamegoldó karanténképzését, ez tényleg remek!

Igazán hasznos és inspiráló poszt, megérte hajnal egykor alvás helyett a feedemet görgetni! Én is hiperpozitív lettem tőle!

A burkolt reklám is jöhet, csak ágyazd okoskodó kommentbe:

Ösztönző gondolatok, inspiratív poszt, ez igen! Gratulálok! Mi a [céged neve, linkelve, tagelve, főbb céges hashtagekkel ellátva]-nál is kruciálisnak tartjuk az agilis működést. Legutóbbi workshopunkon lehetőséget biztosítottunk junior XYZQ app developer teamünknek, hogy megismerhessék az agilis Kanban 2021-es KPI-ait, és mondhatom, igazán gyümölcsöző nap volt!

És hát most, hogy hamarosan nekiállunk lebontani a kerti sufnit, arra gondoltam, hogy én is megírom egy inspirálóan ösztönző, kapcsolatépítő, mozgósító posztban a lelkesítő, inspiratív és innovatív projekt során szerzett tapasztalataimat. Valahogy így.

Kemény napon vagyunk túl. Köszönöm az UnToolshed Team #untoolshedisthefuture összes tagjának, név szerint @Pistának @Fecónak és @Jóska bának az áldozatos munkát! A projekt megtervezését természetesen a Scrum alapelveinek megfelelően bonyolítottuk le, azaz Pista és Fecó mint a bontó szerepkör képviselői két doboz sör között sprintekben esett neki a sufni oldalfalának, Jóska bá pedig jó Scrum Guide módjára ismertette az alapelveket #nearramerráddőlbzmeg Boldog vagyok, hogy ilyen jól szervezett, lelkes, innovatív team tagja lehetek. Mellékelek egy fotót is a projektzáró eseményünkről. Á, inkább nem.